Újpalotán a megértésről, az összefogásról és a támogatás erejéről szólt az Alzheimer Világnap.
Lila léggömbök emelkedtek a magasba, idősek indultak közös sétára Újpalotán, a Kontyfa utcában pedig szakemberek, családtagok és érintettek beszélgettek egy olyan betegségről, amely ma már szinte minden család életét érinti valamilyen formában. A XV. kerületben megrendezett Alzheimer Világnap egyszerre volt figyelemfelhívás, közösségi találkozás és szakmai fórum. Egy nap, amelynek legfontosabb üzenete egyszerű volt, mégis sokat jelent azoknak, akik nap mint nap együtt élnek a demenciával: nem vagy egyedül.
Miközben a demencia még mindig sok családban tabutémának számít, Újpalotán évek óta azon dolgoznak a szakemberek, hogy az érintettek merjenek segítséget kérni, kérdéseket feltenni és közösségre találni. Ezt a szemléletet erősítette szeptember 21-én az Alzheimer Világnap alkalmából szervezett rendezvény is, amelynek a Göncz Árpád Szociális Intézmény Időseket és Demenciával Élőket Segítő Szolgálata adott otthont a Kontyfa utcában.
A résztvevőket Cserdiné Németh Angéla polgármester köszöntötte, aki beszédében hangsúlyozta: a demencia nem pusztán egészségügyi vagy szociális kérdés, hanem közös felelősség.
– Az emlékezet elvesztése mögött mindig ott van egy teljes életút, az érintettekhez kapcsolódó családtagokkal és hozzátartozókkal együtt. A demenciával élők támogatása éppen ezért nem csupán egészségügyi és szociális kérdés, hanem mindannyiunk közös ügye – fogalmazott.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintetteknek sokszor nem csupán szakmai segítségre, hanem türelemre, odafigyelésre és emberi jelenlétre van szükségük. Köszönetet mondott a kerület szociális és egészségügyi dolgozóinak, a segítő szolgálatok munkatársainak, valamint azoknak a civileknek és önkénteseknek, akik nap mint nap támogatják a demenciával élőket és családjaikat.
Emlékezés egy meghatározó életútra
A polgármester megemlékezett a közelmúltban elhunyt Jobbágy Máriáról is, akinek neve összeforrott a kerületi idősellátással és közösségépítéssel. Munkássága évtizedeken át határozta meg a XV. kerület időspolitikáját, különösen fontosnak tartotta az idősek aktivitásának és közösségi kapcsolatainak megőrzését.
Örökségét ma is őrzik azok a programok és kezdeményezések, amelyek az aktív időskor, a közösségi jelenlét és az egymásra figyelés fontosságát hirdetik. A Feledhetetlen Alapítvány 2025-ben az ő emlékére alapította meg a Jobbágy Mária-díjat, amelyet olyan civileknek, szakembereknek és közösségeknek ítélnek oda, akik kiemelkedő munkát végeznek a demenciával élők és hozzátartozóik támogatásában.
Egyre több család érintett
A program nemcsak a betegségre hívta fel a figyelmet, hanem arra is, milyen hatalmas terhet jelent a demencia a hozzátartozók számára. Magyarországon becslések szerint 200-300 ezer ember él a betegséggel, családtagjaikkal és gondozóikkal együtt pedig közel egymillióan érintettek. A XV. kerületben ezért évek óta kiemelt szerepet kap a megelőzés, a korai felismerés és a családok támogatása.
Ebben meghatározó szerepet vállal Katonáné Jordáki Ildikó, a Göncz Árpád Szociális Intézmény Területi Gondozásának egységvezetője. Szakmai vezetőként az idősek ellátásának szervezésében és fejlesztésében is aktívan részt vesz, miközben évek óta dolgozik a demenciával kapcsolatos szemléletformálásban, az érintett családok támogatásában. A 2016-ban létrejött Alzheimer Café Újpalota koordinátoraként rendszeres találkozási lehetőséget biztosít az érintetteknek, hozzátartozóiknak és a szakembereknek.
– Ez a nap ismét megmutatta, milyen fontos, hogy figyeljünk egymásra, segítsük a demenciával élőket és támogassuk az őket gondozó családokat. Az Alzheimer-kór mindannyiunk ügye. Együtt figyelünk, együtt segítünk. A megértés az első lépés a támogatás felé – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a demencia előfordulása az életkor előrehaladtával jelentősen emelkedik, a 80 év felettiek körében akár a 30-40 százalékot is elérheti.
– Magyarországon ennek a betegségnek a terheit túlnyomórészt a családok viselik. Sok esetben a hozzátartozóknak kell megoldaniuk a mindennapos gondozást, Újpalotán pedig ehhez próbálunk minél komplexebb segítséget nyújtani – tette hozzá.
Közös lépések a figyelemért
A program részeként figyelemfelhívó sétára indultak a résztvevők, melyhez csatlakozott Gyurkó Dániel és Tóth Imre alpolgármester is. A Kontyfa utcából induló menet Újpalota utcáin haladt végig, hogy láthatóvá tegye a demenciával élők és családtagjaik helyzetét.
A séta végén lila léggömböket engedtek a magasba. A lila szín világszerte az Alzheimer-kór jelképe, a közös pillanat egyszerre szólt az emlékezésről, az összetartozásról és a reményről.
Az eseményt senior örömtánc is színesítette. A jó hangulatú program arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy az aktív életmód, a közösségi kapcsolatok és a rendszeres szellemi aktivitás fontos szerepet játszhatnak az egészség megőrzésében.
Nagy érdeklődés a szűrések iránt
A rendezvény egyik legnépszerűbb kezdeményezése a dr. Fekete Márta geriáter szakorvos által végzett demenciaszűrés és tanácsadás volt. A vizsgálatok és a tanácsadás iránt akkora volt az érdeklődés, hogy folyamatosan érkeztek a jelentkezők, sokan pedig életükben először vettek részt ilyen szűrésen.
– Nagyon jó, hogy itt helyben lehetőség van erre, nem kell külön időpontot kérni vagy elutazni egy rendelőbe – mondta az egyik résztvevő.
Többen arról is beszéltek, hogy korábban még soha nem találkoztak ilyen jellegű szűréssel, ezért különösen hasznosnak tartották a programot.
Az emlékezeten túl is ott van az ember
Nem véletlenül telt meg szinte minden szék dr. Menyhárt Miklós főorvos előadására is. A demencia és az Alzheimer-kór nemzetközileg elismert szakértője, valamint Magyarország első Alzheimer Caféjának alapítója évtizedek óta dolgozik azért, hogy az érintettek és családjaik több segítséget, információt, megértést kapjanak.
A szakember a Pécsi Tudományegyetem oktatójaként, majd Franciaországban szerzett tapasztalatokat az Alzheimer-betegek ellátásában. A franciaországi Commercy kórház speciális Alzheimer-részlegének vezetőjeként testközelből ismerhette meg a nemzetközi jó gyakorlatokat, amelyeket később Magyarországon is hasznosított. Ennek eredményeként hozta létre 2014-ben az ország első Alzheimer Caféját, amely azóta országos mozgalommá nőtte ki magát, és számos család számára nyújt támogatást.
A szakember nem csupán a betegség orvosi hátteréről beszélt, hanem arról az emberi oldalról is, amellyel a családok nap mint nap találkoznak. Közérthetően, sok humorral, gyakorlati példával és személyes tapasztalattal mutatta be, mit él át egy demenciával élő ember, és hogyan tudnak ehhez alkalmazkodni a hozzátartozók.
Elsőként egy gyakran előforduló félreértést tisztázott.
– A demencia nem betegség, hanem tünetegyüttes, amelynek számos oka lehet – hangsúlyozta.
Mint elmondta, a memóriazavar mögött akár cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, alvászavar, folyadékhiány, veseprobléma vagy egyes gyógyszerek mellékhatása is állhat. Éppen ezért kulcsfontosságú a pontos diagnózis és a kivizsgálás.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az időskor önmagában nem jelent demenciát.
– Sokan automatikusan demensnek bélyegeznek egy idős embert, ha rosszul hall, rosszul lát vagy nehezebben fejezi ki magát. Pedig ezek mögött gyakran teljesen más okok állnak – mondta.
Az előadás egyik legérdekesebb része az Alzheimer-kórral élők lelki világáról szólt. Menyhárt Miklós szerint sok családtag számára nehezen érthető, amikor a beteg „haza akar menni”, miközben valójában a saját otthonában tartózkodik.
– Amikor az alzheimeres beteg keresni kezd, nem a lakását keresi, hanem azt a biztonságot és szeretetet, amelyet korábban megélt.
Mint fogalmazott, az emlékek és az érzelmek szorosan összekapcsolódnak. Miközben a konkrét emlékek fokozatosan halványulnak, az érzések hosszú ideig megmaradhatnak. Ezért lehet különösen fontos a zene, a tánc, egy régi fénykép vagy egy jól ismert napi rutin.
A szakember gyakorlati tanácsokat is adott a hozzátartozóknak.
– Nem érdemes mindenáron kijavítani vagy vitatkozni a beteggel. A legfontosabb a türelem és az elfogadás. Meg kell értenünk, hogy már nem ugyanúgy érzékeli a világot, mint korábban – hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy az Alzheimer-kór nem csupán a memóriát érinti. A betegség előrehaladtával a tájékozódás, a döntéshozatal, a problémamegoldó képesség, később pedig a kommunikáció és az önellátás is nehezebbé válhat. Éppen ezért az érintetteknek nemcsak egészségügyi ellátásra, hanem támogató környezetre és erős családi háttérre is szükségük van.
– Az Alzheimer-kór nemcsak a betegséggel élő ember, hanem az egész család ügye – fogalmazott.
Bár a betegség jelenleg nem gyógyítható, a megfelelő kezeléssel, gondozással és támogató közösséggel jelentősen javítható az érintettek életminősége.
Az előadáson számos kérdés érkezett a hallgatóságtól, többen saját tapasztalataikat is megosztották. Jól látszott, hogy a kerületben nagy igény van az ilyen fórumokra, ahol nemcsak információt, hanem kapaszkodókat és megértést is kaphatnak az érintettek.
Egy közösség, amely megtart
Az Alzheimer Világnap újpalotai rendezvénye ugyanazzal az üzenettel zárult, amellyel elkezdődött: a demencia mögött mindig egy ember áll. Egy ember, akinek ugyanúgy szüksége van figyelemre, szeretetre, méltóságra és közösségre, mint bárki másnak.
A Kontyfa utcában ezen a napon szó esett a betegségről, a korai felismerés jelentőségéről, a családokra nehezedő terhekről és a segítség lehetőségeiről. Talán ennél is fontosabb volt azonban az a felismerés, amely újra és újra visszaköszönt az előadásokban, a beszélgetésekben és a közösen eltöltött órákban: a demenciával élők és hozzátartozóik nincsenek egyedül.
A XV. kerületben ugyanis olyan szakemberek, önkéntesek és közösségek dolgoznak értük nap mint nap, akik nemcsak segítséget nyújtanak, hanem kapaszkodót is adnak a legnehezebb időszakokban.
