Egy apró réztábla a járdában, mégis egész élettörténeteket idéz meg. A Patyolat utcában elhelyezett újabb botlatókövek egy rákospalotai házaspár, Kurtág Fülöp Lajos és felesége, Szemerey Jolán emlékét őrzik, miközben arra figyelmeztetnek: a holokauszt áldozatainak sorsa a kerület közös történetének része.
Idén már harmadik alkalommal avattak botlatóköveket Rákospalotán. A városrészben a második világháború idején mintegy háromezer zsidó vallású vagy származású ember élt. Közülük sokakat munkaszolgálatra vittek, illetve koncentrációs táborokba deportáltak, és csupán töredékük térhetett vissza otthonába.
November 19-én délben civilek, hozzátartozók és önkormányzati vezetők gyűltek össze a Patyolat utcában annál a háznál, ahonnan 1944. június 3-án hurcolták el Kurtág Fülöp Lajost és feleségét, Szemerey Jolánt. A rákospalotai textilkereskedőt és hitvesét Auschwitzba deportálták, ahol rövid időn belül életüket vesztették.

A Kurtág család eredetileg a fővárosban élt, ám a családfő régi álma volt, hogy Budapest peremén saját házuk legyen. Így költöztek az Aradi utcából Rákospalotára, a Patyolat utca 14. szám alá. A történelem tragikus fordulata folytán ez a döntés végzetesnek bizonyult. A házaspár mellett három lányuk közül ketten is a holokauszt áldozatai lettek.
Egyetlen életben maradt gyermekük, egy matematikatanárnő, csodával határos módon tért haza a háború után. Férje a mauthauseni munkatáborból élte túl a megpróbáltatásokat. Ennek köszönhetően a család története nem szakadt meg: 1947-ben megszületett második gyermekük, Róbert, míg első gyermeküket, a másfél éves Ágnest a deportálások idején bújtatták. Az emlékavatón jelen voltak a túlélők gyermekei is, akik nagyszüleik előtt tisztelegtek a botlatókövek elhelyezésével.
– Az idei évben már két alkalommal avattunk botlatóköveket kerületünkben, zsidó és roma honfitársainkra emlékezve. A most elhelyezésre kerülő két újabb botlatókővel tovább bővül ez az emlékhelyhálózat. Minden egyes kő egy-egy emberi sorsot tesz újra láthatóvá, és arra figyelmeztet bennünket, hogy a múlt áldozatai nem választhatók el a mi közös, nemzeti és helyi történelmünktől – fogalmazott üzenetében Cserdiné Németh Angéla polgármester, akinek gondolatait Csernák János alpolgármester tolmácsolta.

A budapesti botlatókövek elhelyezését a hozzátartozók hozzájárulásával a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezi, minden esetben az érintett önkormányzat támogatásával. A XV. kerületben néhány éve jelentek meg az első ilyen emlékjelek, amelyekből ma már kilenc található Rákospalota utcáin.
A botlatókövek a német szobrászművész, Gunter Demnig alkotásai. Az első réztáblás emlékköveket 1995 januárjában helyezte el Kölnben. Azóta Európa-szerte több mint 126 ezer botlatókő őrzi a holokauszt és a náci üldöztetések áldozatainak emlékét.