A XV. kerületben tavaly alakult újra az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, amelynek célja, hogy kulturális és szociális programokkal támogassa az itt élő ukrán közösséget, valamint hidakat építsen a kerület lakói között. A szervezet munkájáról Rudnik Viktória képviselő beszélt, kiemelve: nem a különbségeket kell keresni, hanem azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek összehozzák az embereket.
– Mi volt az a pillanat, amikor egyértelművé vált, hogy a XV. kerületben szükség van ukrán önkormányzatra?
– Édesanyám kárpátaljai, ezért születésemtől fogva kétnyelvű vagyok. 2019-ben költöztem át Kijevből Magyarországra, énektanár és énekes vagyok, de eleinte nem tudtam rögtön a saját szakmámban elhelyezkedni. Ukrajnában már befutott pályát tudhatok magam mögött, itt viszont újra kellett kezdenem. Először a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatnál dolgoztam adminisztrátorként, így betekintést nyertem a nemzetiségi önkormányzatok működésébe. Majd új lehetőségek nyíltak meg előttem. Tavaly a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület kezdeményezésére a XV. kerületben sikeres pályázat indult. Ennek eredményeként alakult meg a helyi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, amelynek én is a képviselője lettem – mondta Rudnik Viktória, hozzátéve – azért vállaltam ezt a munkát, mert a háború miatt sok ukrán menekült érkezett Magyarországra.
A kerületben élve gyakran hallottam ukrán nyelvet, láttam családokat az óvodákban és iskolákban, felmerült bennem a kérdés: hogyan tudnak boldogulni, talpra állni? Három éve dolgozom a Katolikus Karitásznál menekültügyben, így tapasztalataimat a kerületben is hasznosítani tudom.
Az önkormányzat létrehozásával lehetőségünk nyílt arra, hogy közösséget építsünk és segítsük őket a beilleszkedésben. Nemcsak a menekülteknek, hanem a kettős állampolgároknak is fontos, hogy legyen egy szervezet, amely képviseli őket.
– Milyen konkrét feladatokat lát el az önkormányzat?
– Kulturális és sportprogramokat szervezünk, valamint szociális támogatást nyújtunk. A kulturális területért elnökként én felelek, míg az elnökhelyettes, Ferkó Iván a sportért, például egy focicsapat irányításáért. Fontosnak tartjuk, hogy az ukrán közösség ne elszigetelten éljen, hanem aktívan bekapcsolódjon a kerület mindennapjaiba.
– Melyek azok a mindennapi akadályok, amelyek a leginkább próbára teszik az ukránokat Magyarországon?
– A legnagyobb kihívás a nyelvtudás hiánya. Ez megnehezíti az ügyintézést, az iskolai beilleszkedést és a mindennapi életet. Sokaknak, akik Ukrajnában felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, itt nem sikerül a szakmájukban elhelyezkedni. Gyakran alacsonyabb presztízsű munkát kell vállalniuk, ami mentálisan megterhelő. Különösen nehéz helyzetben vannak az idősek és az egyedülálló anyák, mert számukra az integráció még nagyobb kihívás. Miközben a gyerekeknek is nehéz az új élethelyzethez alkalmazkodniuk.
Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon hálásak vagyunk Magyarországnak, a XV. kerületnek és az itt élőknek. Rengeteg segítséget kapunk: köszönjük az adományokat, amelyeket rendszeresen eljuttatnak Kárpátaljára. Nagy öröm számunkra, hogy ilyen befogadóak az emberek, és hogy civil szervezetek, valamint vallási felekezetek egyaránt segítik a háború elől menekülő ukránokat. Ez az emberség számunkra felbecsülhetetlen, és mindig hálásak leszünk érte.
– A XV. kerület és kárpátalja testvérvárosi kapcsolatok kiépítése is elkezdődött. Hogyan válhat egy diplomáciai kezdeményezés valódi közösségi kapcsolattá?
– Tavaly Ukrajna magyarországi nagykövete, Sándor Fegyir professzor közreműködésével a Hudinec Vaszil polgármester vezette kolocsavai közösség képviselői találkoztak Cserdiné Németh Angélával, a XV. kerület polgármesterével. A felek megvitatták a sport- és kulturális együttműködés lehetőségeit, és megállapodtak egy közös rendezvény megszervezésében is, amelyen mindkét közösség képviselői részt vesznek.
A látogatás részeként a küldöttség találkozott a budapesti Ukrán-Magyar Kéttannyelvű Iskola és Gimnázium vezetőivel, hogy szoros együttműködést alakítsanak ki az intézmény és a kolocsavai iskola között. Ez számunkra nagyon fontos, mert a gyerekek révén tudjuk a nyelvet és a kultúrát erősíteni, és hosszú távú kapcsolatokat építeni.
– Mit jelent a gyerekeknek a közösséghez tartozás?
– Nyári táborokat szervezünk, ahol az itt élő ukrán gyerekek és az Ukrajnából érkezők együtt vesznek részt. Ezek a programok segítenek megőrizni és erősíteni az ukrán nyelvet, miközben lehetőséget adnak a háborús helyzetből érkező gyerekeknek a kikapcsolódásra és a közösségi kapcsolódásra. Bár a gyerekek általában gyorsabban beilleszkednek, számukra is kihívást jelent, hogy két kultúra között kell helytállniuk, ami mentálisan megterhelő.
– Hogyan segítik az identitás megőrzését?
– Magyarországon már több mint húsz éve működik görögkatolikus ukrán egyház, és van pravoszláv közösség is. Ezek nagy támaszt jelentenek az itt élő ukránoknak, hiszen a miséken anyanyelvükön hallhatják az imádságokat, és a pap is segít összetartani őket. A Váci utcai Szent Mihály-templomban minden vasárnap ukrán nyelvű liturgia zajlik.
Az ünnepekhez kapcsolódva kiemelten fontos számunkra a karácsony, a húsvét és a pünkösd, valamint a hagyományos megemlékezések. Minden év novemberében megtartjuk a Holodomor emléknapját, amely az 1930-as években mesterségesen előidézett éhínségre emlékeztet. Sztálin kollektivizálási politikája és a szovjet rendszer elnyomása következtében milliók vesztették életüket, mára a világ genocídiumként, az ukrán nép ellen elkövetett szándékos népirtásként ismeri el. Emellett minden évben megemlékezünk a jelenlegi háború áldozatairól is.
– Milyen lehetőségei vannak annak, aki szeretne bekapcsolódni a munkájukba, részt venni a programokon vagy kapcsolatba lépni a nemzetiségi önkormányzattal?
– A Nemzetiségi Iroda a Városházán, a Bocskai utca 1–3. szám alatt található. Telefonon a +36 30 648 0432-es számon érhetnek el minket, e-mailben pedig a onkormanyzat15kerulet@gmail.com címen. Emellett aktívan jelen vagyunk a közösségi médiában is: „Budapest XV. kerületi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat” néven megtalálnak, ahol folyamatosan közzétesszük a programjainkat és híreinket.
– Mit üzenne a kerület lakóinak, akik találkoznak az ukrán közösséggel?
– A legfontosabb, hogy ne a különbségeket keressük, hanem azokat a hidakat, amelyek összekötnek minket. A kulturális és sportprogramok, az oktatási együttműködések mind azt szolgálják, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Reméljük, hogy a barátságon alapuló híd igazi partnerséggé fejlődik, amelyből mindenki profitálhat – ukránok és magyarok egyaránt.
