Új korszak az idősgondozásban – sikerrel zárult a digitalizációról és mesterséges intelligenciáról szóló szakmai konferencia a XV. kerületben.
Nagy érdeklődés mellett rendezték meg március 23‑án a Digitalizáció és AI az idősgondozás szolgálatában című szakmai konferenciát a XV. kerületi polgármesteri hivatalban. A Lélekben Otthon Alapítvány által szervezett esemény a LONGEVITY Interreg projekt keretében valósult meg. A tanácskozás közérthető, gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan formálja át a digitalizáció és a mesterséges intelligencia az idősgondozás jövőjét.
A szervezők hangsúlyozták: a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem a személyes gondoskodás helyettesítője, hanem annak támogató eszköze lehet – ha jól, felelősen és az emberi méltóságot szem előtt tartva alkalmazzuk.
A konferenciát Cserdiné Németh Angéla polgármester nyitotta meg, utána Oriold Károly, a Lélekben Otthon Alapítvány kuratóriumi tagja mutatta be a Longevity projekt céljait és eddigi eredményeit. Majd egy egész napos szakmai utazás vette kezdetét, amelyben a technológia és az emberi gondoskodás kapcsolata került a középpontba.
A digitalizáció mint tehermentesítés – a gondozók ideje a legértékesebb erőforrás
A nap első előadásában Vágó Szabolcs, az Infopartners ügyvezetője arról beszélt, milyen kihívásokkal küzdenek ma az idősotthonok: túlterhelt dolgozók, papíralapú adminisztráció, folyamatosan szigorodó szabályozás. Mint mondta: „a dolgozók túlterheltek, a dokumentáció időigényes, és a hibalehetőség óriási. A digitalizáció célja, hogy időt adjunk vissza a gondozóknak – az ellátottakra.” Bemutatta, hogyan segíti az AI a beosztástervezést, a dokumentációt és a vezetői döntéseket. A rendszer ma már számos idősotthonban működik, és jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket.
Adatvédelem és ellenőrzések – a biztonság nem adminisztratív teher, hanem alapfeltétel
A digitalizációval együtt járó adatvédelmi kihívásokról Nagy Viktor, a Longevity Projekt menedzsere beszélt. Rámutatott, hogy az idősotthonokban keletkező érzékeny adatok miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatainak száma folyamatosan nő. Hozzátette: sok intézmény még mindig bizonytalan a jogszabályi megfelelésben. „A felkészült, előrelátó intézményvezető nem fél az ellenőrzésekről. A panasz nem fenyegetés, hanem fejlődési lehetőség” – jegyezte meg Nagy Viktor. Előadásából kiderült: a kamerarendszerek, az elektronikus dokumentáció és a hozzáférési jogosultságok a leggyakoribb problémás területek – ugyanakkor ezek megfelelő szabályozással könnyen rendbe tehetők.
Okoseszközök: adatözön vagy valódi egészségnyereség?
A technológia és az egészség kapcsolatát Várdi Katalin szemléltette, aki a háziorvosi gyakorlatból hozott példákat. Szerinte az okosórák és applikációk adatai hasznosak lehetnek, de csak akkor, ha helyesen értelmezik őket: „az egészségben eltöltött életév nem az adatmennyiségről szól, hanem a funkcionális állapotról. Az okoseszköz nem orvos, hanem adatforrás” – nyomatékosította az egészségügyi szakember. Két esettanulmányt is ismertetett, amelyekben az okosóra segített felismerni az alvási apnoét. Ugyanakkor figyelmeztetett: a digitális eszközök nem helyettesítik a szakorvosi diagnózist és túlzott használatuk akár szorongást is kelthet.
AI‑alapú idősfelügyelet – biztonság kamerák nélkül
A konferencia egyik legizgalmasabb előadását Takács Sándor, az Otthongondoskodo.hu alapítója tartotta. Egy olyan rendszert mutatott be a részvevőkkel, ami kamerák nélkül, mozgásminták alapján figyeli az egyedül élő idősek biztonságát: „a rendszer nem kameráz, nem hallgatózik. Csak a mozgásmintákat figyeli és tanulja a felhasználó szokásait” – mutatott rá Takács Sándor. Kiemelte: a szenzorok elemcseréje csupán 1,5–2 évente szükséges, a rendszer pedig már idősotthonokban is tesztelés alatt áll – köztük demens osztályon is.
Nővérhívó rendszer újragondolva – gyorsabb reakció, nagyobb biztonság
A gondozók munkáját segítő technológiák sorát Hosszú Dániel, a Zaldo.hu ügyvezetője folytatta. A modern, vezeték nélküli nővérhívó rendszer célja egyszerű: „gyorsabb reakció, nagyobb biztonság, kevesebb teher a dolgozókon”– tette hozzá Hosszú Dániel. Mint mondta, a rendszer akár 15 000 hívást is képes kezelni, valós idejű merülésfigyeléssel és mobilapplikációval, amely azonnali értesítést küld a személyzetnek.
A GÁSZI bemutatkozása – a kerület szociális hálója egy kézben
A konferencián Gráczer Irma, a XV. kerületi Göncz Árpád Szociális Intézmény igazgatója is felszólalt. Részletesen bemutatta a kerület szociális ellátórendszerét, amely több mint 150 munkatárssal, számos telephelyen működik: „a célunk, hogy minden rászoruló személyre szabott, méltóságot tiszteletben tartó támogatást kapjon” – hangsúlyozta az igazgató. Kifejtette: a GÁSZI szolgáltatásai az idősek nappali ellátásától a fogyatékos személyek fejlesztésén át a hajléktalanellátásig terjednek.
Panelbeszélgetés: a technológia és az emberi gondoskodás találkozása
A délutáni panelbeszélgetés során szakértők megvitatták, hol húzódnak a digitális és etikai határok, és hogyan lehet úgy fejleszteni, hogy közben az ember maradjon a középpontban. A beszélgetés egyik közös nevezője így hangzott: „a digitalizáció akkor működik, ha a szakma, az ellátottak és a fejlesztők együtt gondolkodnak”.
A konferencia üzenete: a technológia eszköz – az ember a cél
A résztvevők visszajelzései szerint a rendezvény hiánypótló volt: a digitalizációt nem elvont technológiai kérdésként, hanem a mindennapi gondozói munka részeként mutatta be. A szervezők célja az volt, hogy „érthető, gyakorlatorientált és gondolatébresztő módon” adjanak betekintést az idősgondozás jövőjébe és ezt a résztvevők szerint sikerült is megvalósítani.
