Érdemes volt a közösségi költségvetést meghirdetni, Cserdiné Németh Angéla lapunknak megismételte: az erre szánt összesen 100 milliós keretből mind a három kerületrészre egyelően 33 millió forint jut.
– A Rákos út felújításáról egyeztetett a BKK-val. Mit lehet erről tudni? Mikor válik valóra a terv?
– Csak a tervezés legalább 460 nap lesz, amire a főváros tavaly év végén biztosította a forrást. Ha minden jól megy, augusztusban kiírják erre a közbeszerzést, a kivitelezést pedig a BKK szerint ’29 elején tudják elkezdeni. Így végre majd megújul a Széchenyi út és az Arany János utca közötti rossz állapotban lévő szakasz. A BKK egyébként már meghívta a helyszínre a környéken élőket, hogy meghallgassák, ők mit szeretnének. Kiderült, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy a zöldfelület ne csökkenjen, inkább nőjön. A cég egyébként a honlapján szintén várja a kerületiek ötleteit, véleményét. Hogy aztán ezekből mit tudnak megfogadni és mit építenek majd be a tervekbe, azt majd meglátjuk.
– Közkutak, árnyékolók valósultak meg egyebek mellett a közösségi költségvetésből. Sőt, a Drégelyvár utcai felüljáró környékét is részben az ott élők javaslata alapján újítják fel. Érdemes volt meghirdetni a közösségi költségvetést?
– Érdemes volt, bár bevallom, magam egy picit szkeptikus voltam ebben az ügyben. De be kell látni, hogy nagyon jó ötletek is érkeztek. Megvalósult már a Páskom parki játszótérnél az ivókút, az Őrjárat utcai játszótérre napvitorlák kerültek, a Vásárcsarnoknál és a Zsókavár utca 2-nél pedig párakapukat helyeztünk el. A Drégelyvár utcánál, az ötlet beküldőjével, valamint a környékbéliekkel egyeztettünk arról, ki mit látna ott szívesen. Van, aki a felüljáró aljában közösségi teret szeretne, más játszóteret bővítene, így tovább folyik az egyeztetés. A Közvágóhíd teret is az ötletek beküldőjével és az ott lakókkal közösen fejlesztjük, várhatóan ebben az évben. Utóbbi húszmilliós beruházás lesz. A közösségi költségvetésre szánt összesen 100 milliós keretből mind a három kerületrészre egyelő arányban 33 millió forint jut.
– Illegális hajléktalan kunyhókat bontottak el a kerület több pontján, mert a környékbéliek szerint tarthatatlanná vált a helyzet. Mennyibe került ez az önkormányzatnak?
– Nagyon sokba, hiszen a hulladékelszállítás mindig drága. Amúgy nem nevezném ezeket kunyhóknak, inkább hulladékból összetákolt szerkezeteknek. Csak önkormányzati tulajdonú területen bonthattunk, a kínai iskola mögött például nem, mert a főváros ott nem járult hozzá. A Göncz Árpád Szociális Intézmény szakemberei egyébként sorra járták a bontásra ítélt tákolmányokat, hogy az ott élőknek elmondják, hová tudnak menni éjszakára, hol van nappali melegedő, de sehol senkit nem találtunk a bontáskor. Ezeket a közegészségügyi, illetve közbiztonsági szempontból igencsak véleményes, szeméttel, emberi ürülékkel teli telepeket le kellett bontani.
– Ezúttal sokkal több mindent raktak ki a házak elé a lomtalanítás előtt, mint korábban. Mi lehetett ennek az oka?
– Jövőre valószínűleg ilyen formában már nem lesz lomtalanítás, gondolom ezért próbált meg mindenki mindentől megszabadulni. Olyasmit is kiraktak a házak elé, amit pedig tilos. Például elektronikai eszközt, autógumit, fáradt olajat. Három részre bontottuk a lomok elszállítását, egyrészt a MOHU elvitte a klasszikus lomtalanítás lomjait, a maradék eltakarítására a Budapesti Közművekkel szerződtünk, de a Palota-Holding is szállított hulladékot és a piperetakarítást is ők végezték. A kerületfelügyelőink a rendőreinkkel közösen ellenőrizték, hogy minden rendben van-e. Sajnálom azokat, akik abból élnek, hogy a kitett lomokat összeszedik, eladják, de ez törvényellenes. Ráadásul sokan erőszakosak is, szétpakolják a holmikat, ami zavarja a házakban élőket, ezért volt szükség arra, hogy folyamatosan járőrözzünk, büntessünk. Remélem, nem lesz majd attól szemetesebb a kerület, ha jövőre tényleg nem lesz lomtalanítás. Hulladéklerakó van a kerületben és aki mondjuk ülőgarnitúrát vásárol, a régit el fogja vitetni.
TULAJDONOSI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
– Miért nem történt meg a kínai iskola mögött lévő hajléktalanok által illegálisan használt terület felszámolása?
– A XV. kerületi önkormányzat saját költségén még az iskolakezdés előtt rendbe kívánta tenni az érintett területet, de a Fővárosi Önkormányzat, mint a terület tulajdonosa – egy civil egyesület jelzésére – határozottan megkérte az önkormányzatot, hogy a tervezett kényszerintézkedésektől, és az érintettek lakhatásának ellehetetlenítésétől tartózkodni szíveskedjen.
A XV. kerületi önkormányzat elsődleges feladata a kerületben jogszerűen élők biztonságának és életminőségének védelme. Álláspontunk szerint nem elfogadható, hogy egy hosszú ideje fennálló, közbiztonsági és közegészségügyi kockázatot jelentő helyzet változatlanul fennmaradjon. A XV. kerületi önkormányzat minden szükséges eszközt meg fog tenni a helyzet kezelésének érdekében, de a felelősséget a bejelentő civil szervezetnek és a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak kell mostantól vállalnia.
Egy XV. kerületi ingatlan tulajdonlása nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár! Függetlenül attól, hogy a tulajdonos magánszemély, vállalkozás vagy – mint a jelen esetben – a Fővárosi Önkormányzat.
