Komjáti Györgyné, született Szalay Irén úgy nyitott ajtót, mintha legfeljebb hetvenéves lenne. A vele töltött egy óra pedig csak megerősítette bennünk: az energiája és a derűje valóban jóval fiatalabbnak mutatja.
„Pedig higgyék el, 90 esztendős vagyok” – mondja mosolyogva. „Sőt, nemcsak én, hanem a Körvasút zuglói oldalán élő ikertestvérem is. Pont úgy néz ki, mint én, hiszen egypetéjű ikrek vagyunk. Lehet, hogy nem mi vagyunk az ország legidősebb ikerpárja, de biztosan az egyik.”
Irénke néni 1971 óta él a Mézeskalács téri BM-lakótelepen. Férje tűzoltó volt, így jogosultak lettek a szolgálati lakásra, amely azóta is az otthona.
„Hűséges típus vagyok – meséli. – Nemcsak a férjemhez, a munkahelyemhez is ragaszkodtam. Harminc évig vezettem a konyhát a Lékai János Hajózási Szakközépiskolában (ma Magyar Hajózási Technikum). Amikor nyugdíjba mentem, a főnököm megkért, maradjak még, amíg találnak valakit helyettem. Nos, ebből újabb tizenhét év lett.”
Ma már egyedül él XV. kerületi otthonában, de az energiája szinte semmit sem kopott. Rendszeresen látogatja ikertestvérét és a saját háztartását is teljesen önállóan viszi: bevásárol, főz, mos, takarít, és ha alkalom adódik, még a rokonokat is szívesen megvendégeli.
Fiát már elveszítette, de tőle és lányától három unokája született, akik rajonganak érte. Ez a szeretet és figyelem rengeteg erőt ad neki – talán épp ez a titka annak, hogy kilencvenévesen is ilyen lendülettel él.
A jeles születésnap alkalmából a XV. kerületi önkormányzat is köszöntötte, ami külön örömöt jelentett számára. A figyelmesség és a közösség szeretete újabb lendületet adott ennek a kivételes életerejű hölgynek.
