Évente 570 ezer tonna élelmiszer végzi a magyar háztartások szemetesében – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal (Nébih) adataiból. A probléma nemcsak környezeti és gazdasági, hanem társadalmi kérdés is: miközben rengeteg étel vész kárba, sok család számára egyre nehezebb megfizethető, egészséges alapanyagokhoz jutni.
2026-ban két jelentős kezdeményezés is elindult, amelyek ugyan különböző szinteken, de közös célt szolgálnak: csökkenteni az élelmiszerpazarlást és javítani az élelmiszerbiztonságot.
Útmutatás a biztonságos étkezéshez
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) idén is elindította a Safe2Eat kampányt, amelyhez Magyarország immár hatodik éve csatlakozik a Nébih szakmai támogatásával. A 23 országot érintő program célja, hogy a lakosság könnyen érthető, tudományosan megalapozott információkat kapjon az élelmiszerek biztonságos kezeléséről és a tudatos választásról.
A 2026-os kampány három fő témája:
- Biztonságos élelmiszerkezelés – útmutatás a címkék értelmezéséhez, a helyes tároláshoz és elkészítéshez.
- Étkezés és egészség – tanácsok a kiegyensúlyozott étrendről és a táplálkozási szükségletekről.
- Mi van az ételben? – közérthető információk az adalékanyagokról, allergénekről és új élelmiszerekről.
A kampány egyik központi kérdése, hogy miért termelődik évente több százezer tonna élelmiszerhulladék, és mit tehetünk ennek csökkentéséért. A Nébih szerint a háztartásokban leggyakrabban a kenyér, a zöldségek, a gyümölcsök és a készételek kerülnek a kukába – sokszor azért, mert a fogyasztók félreértik a „minőségét megőrzi” és a „fogyasztható” jelöléseket.
Budapest 1 millió dollárt kap egy új élelmiszer‑elosztási modellre
Miközben országos szinten a lakosság szemléletformálása zajlik, a főváros egy konkrét, gyakorlati megoldással lép fel az élelmiszerpazarlás ellen. Budapest bekerült a Bloomberg Philanthropies 2025–2026-os Mayors Challenge győztesei közé. Egymillió dollárt, valamint operatív támogatást kap egy új városi élelmiszer‑elosztási modell, a Fővárosi Feldolgozóközpont megvalósítására, amely a piacokon keletkező, el nem adott, de fogyasztásra és hasznosításra alkalmas zöldségeket, gyümölcsöket használja fel a fővárosi közétkeztetésben.
A projekt egyszerre kezeli az élelmiszerárak drasztikus emelkedését és a pazarlás problémáját. A fővárosi piacokon évente akár 135 ezer tonna friss áru marad eladatlan, miközben az iskolákban, idősek otthonaiban és szociális intézményekben egyre nehezebb megfizethető, egészséges menüt biztosítani. A fővárosi intézmények évente több mint 1,7 millió adag ételt szolgálnak fel – a projekt tehát jelentős hatással lehet a közétkeztetés minőségére és fenntarthatóságára.
Két irány, egy cél: kevesebb pazarlás, biztonságosabb élelmiszer
A Safe2Eat kampány a fogyasztók tudatosságát erősíti, Budapest pedig a városi élelmiszer‑ellátás rendszerét alakítja át. A két kezdeményezés együtt azt üzeni: a pazarlás csökkentése nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági érdek is.
A következő években a háztartások szemléletformálása és a városi innovációk együttesen járulhatnak hozzá ahhoz, hogy Magyarországon kevesebb élelmiszer kerüljön a kukába, és több jusson azokhoz, akiknek valóban szükségük van rá.
