A berlini Roter Baumnál tett látogatásom során ismét megerősödött bennem, hogy a közösségi terek akkor működnek igazán, ha egyszerre tudnak befogadóak, rugalmasak és emberközeliek lenni élő találkozási pontként, ahol a kultúra, az oktatás és a közösségi részvétel természetes módon fonódik össze a mindennapokban.
Különösen inspiráló volt látni, hogy a programok kialakításába aktívan bevonják a helyi lakókat is: nemcsak résztvevői, hanem alakítói is a közösségi életnek. Workshopok, nyelvi klubok, művészeti foglalkozások és informális találkozások váltják egymást. Az is feltűnő volt, hogy mennyire fontos szerepet kap a biztonságos, ítélkezésmentes légkör megteremtése. A munkatársak jelenléte nem formális, inkább támogató és partneri: könnyű megszólítani őket, kérdezni, segítséget kérni.
A Roter Baum működésében nagy szerepet kap a partnerségek tudatos építése. Önkormányzati együttműködések, nemzetközi együttműködések, iskolai kapcsolatok és civil partnerségek révén sok program közösen, megosztott erőforrásokkal valósul meg. A hangsúly az egymást erősítő együttműködéseken van, kapacitálva a látogatókat a programokba való bekapcsolódásra.
Hiszem, hogy a Roter Baumnál látott gyakorlatok itthon is jól alkalmazhatók tudatos döntésekkel és értékalapú tervezéssel erősíthetjük tovább helyi közösségeinket, reagálva a tőlük érkező felvetésekre.