„A padokon túl” – Alternatív tanulási formák európai perspektívában”

JÚNIUS 12. csütörtök 09:00 – 14:00

„A padokon túl” – Alternatív tanulási formák európai perspektívában”

szakmai konferencia

helyszín: Pestújhelyi Közösségi Ház, 1158 Bp. Szűcs István u. 45.

A konferencia célja, olyan non-formális tanulási módszerek bemutatása, amelynek a célcsoportjai a gyerekek és fiatalok, illetve velük együtt az intergenerációs programok kapcsán a középkorú és idősebb generáció.

Előadóink a múzeumpedagógia, környezeti nevelés, vizuális kultúra, mesepedagógia, dráma- és táncpedagógia területéről érkeznek, és komoly hazai, illetve nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek az alternatív nevelés témakörében.

Vendégelőadóink érkeznek a következő szervezetektől: GYIK Műhely, Iparművészeti Múzeum, Magosfa Alapítvány, Kinder im Zentrum Gallus e.V.- Németország, Pathos Színház – München.

Várunk minden neveléssel, oktatással foglalkozó szakembert és más területről érkező érdeklődőt, aki szívesen merítene a felvonultatott ötlettárból, vagy kapcsolódna az alternatív pedagógiákhoz szakmai kapcsolatrendszeren keresztül.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

(ingyenes parkolási lehetőség az utcán vagy a közösségi ház udvarán belül)

 

 

PROGRAMTERV

8:30 – Érkezés
9:00–9:15 – Köszöntők

  • Deme Johanna – Pestújhelyi Közösségi Ház vezető
  • Gáspár Anna – Csokonai Nonprofit Kft.
  • Farkas Réka – Erasmus+ szakmai vezető

9:15–9:50

  • Jessica Wiegand – Projektmenedzsment és fenntarthatóság
    (fenntarthatósági referens, Kinder im Zentrum Gallus e.V., Németország)
  • Nurtaç Çetinyay – Iskola az életünkben – Egész napos iskola és délutáni gyermekprogramok (zenei műhely szakértő, Kinder im Zentrum Gallus e.V.)

9:50–10:10

  • Judith Huber – Fiatalok és Kollektív Működés
    (Művészeti vezető, Pathos Színház, München)

10:10–10:30

  • Dr. Joó Julianna – Múzeumi kultúraközvetítés lehetőségei itthon és külföldön
    (Múzeumpedagógiai osztályvezető, MNM KK Iparművészeti Múzeum)

10:30–10:45 – kávészünet

10:45–11:05

  • Dr. Eplényi Anna – A kreativitás kibontakoztatása a gyermekek mindennapjaiban – Az 50 éves GYIK-Műhely alkotásmódszertani munkája

(tájépítész, MATE docense, Bodóczky István-díjas rajztanár, a GYIK-Műhely vezetője)
11:05–11:25

  • Neumayer Éva (elnökhelyettes, Magosfa Alapítvány):
    Kicsik és nagyik”, valamint egyéb módszerek a fenntarthatósági nevelésben a Magosfa Alapítványnál

(alelnök, Magosfa Alapítvány)
11:25–11:45

  • Barta Ildikó és Farkas Réka – Kortalan kapcsolódások – intergenerációs programok a Csokonai Nonprofit Kft.-nél

(kulturális szervezők, Csokonai Nonprofit Kft.)
11:50–12:50 – interaktív program

  • Tátrai Vanda meseterapeuta, a Meseút ötletgazdája és Balázs Boróka képzőművész a Meseút festőművésze – Szemléletformáló Vándor Meseút – interaktív élményprogram

13:00 – Ebéd

 

RÉSZLETES PROGRAMISMERTETŐ
9:15–9:45
Jessica Wiegand előadásának témája: Többgenerációs Ház és Fenntarthatóság


Az előadás röviden bemutatja a migráns önszerveződésként 1975-ben alapított Kinder im Zentrum Gallus történetét és dinamikus fejlődését. Az évtizedek során a szervezet egy élő, közösségi találkozóhellyé nőtte ki magát.
Különös figyelem irányul a Többgenerációs Ház koncepciójára – egy befogadó, nemzedékeket összekapcsoló térre, amely elősegíti a közösségi részvételt, a társadalmi kohéziót és az élethosszig tartó tanulást. Az előadás bemutatja a program sokszínűségét és szükségletalapú jellegét, különös tekintettel a fenntarthatóságra.
A gyakorlati kezdeményezéseken és oktatási kínálaton keresztül a Többgenerációs Ház a fenntartható életmód alapelveit közvetíti különböző korosztályok és kultúrák felé, ezzel hozzájárulva egy ellenállóbb, összetartóbb közösség kialakulásához.

Jessica Wiegand (*1974) gyógypedagógiai, terápiás pedagógiai és neveléstudományi diplomákkal rendelkezik. Szakmai pályafutását sokrétű projektmunka jellemzi, számos tématerületen. Több mint hat évig dolgozott fejlesztési együttműködési programokban Németországban és Dél-Afrikában, elsősorban gyermekek és fiatalok megerősítésére összpontosítva.
2007 vége óta a Kinder im Zentrum Gallus nevű szervezetnél tevékenykedik. Itt számos projektet vezetett, többek között a pályaorientáció, inklúzió, munkaerőpiaci integráció terén, valamint 2017 óta a fenntarthatóság területén, amely mára munkájának központi eleme lett.
Projektjein keresztül a helyi közösséget és azon túl is bevonja az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljának (SDG) megismertetésébe, konkrét cselekvési lehetőségeket is bemutatva. Kiemelt témái: fenntartható táplálkozás, városi zöldfelületek, biodiverzitás védelme, klímaváltozás, az ún. „One Health” megközelítés (egészség-ökológia kapcsolata), valamint a fenntartható fejlődésre nevelés. Célközönsége széles körű: minden korosztály és társadalmi háttér képviselői, valamint egyéb érintettek.
A szervezeten belül Jessica fenntarthatósági referensként dolgozik, valamint vezeti a Fenntarthatósági Munkacsoportot. A kerület szintjén ő kezdeményezte és jelenleg is koordinálja a Fenntarthatósági Nevelési Hálózatot. 

Nurtaç Çetinyay előadásának témája: Iskola az életünkben – „Egész napos iskola és délutáni gyermekprogramok
A frankfurti Ackermann iskola „Erweiterte Schulische Betreuung” (ESB) programja egy iskolai időn túli gondozási rendszer, amely éppen egy átalakulási folyamaton megy keresztül az egész napos iskola modellje felé. Ez fokozott együttműködést jelent a formális iskolarendszerrel, többek között a tanulói órarendek közös kialakítását is magában foglalja. Az ESB keretein belül a gyerekek 17:00 óráig részesülnek strukturált ellátásban.
Működési szinten az ESB digitális adminisztrációs rendszert használ különféle funkciókra. A diákok jelenlétét NFC-chippel történő be- és kijelentkezéssel kezelik. A szülőkkel való kommunikáció szintén ezen a platformon keresztül zajlik, amely csoportkezelésre is alkalmas.
Az ESB programjába médiaoktatási elemeket is beépítenek. Ennek része például egy hírműsor-projekt, amelyben a gyerekek vizuális hírtartalmakat készítenek társaik számára, jelezve, hogy a pedagógiai fókusz túlmutat az alapvető felügyeleten.

Nurtaç Çetinyay (*1984) egész életében szenvedélyesen vonzódott a művészetekhez, és már tizenegy éves korában elkezdte kreatív útját zeneszerzéssel, videókészítéssel és vágással. Ez a korai művészi kifejezésmód megalapozta egyedi szakmai pályáját.
Kereskedelmi eladói szakképzése során egy kulcsfontosságú projektet vezetett egy általános iskolában: a diákokkal közösen írtak és vettek fel egy dalt. Ez az élmény mélyen hatott rá, és ráirányította figyelmét a kreatív műhelymunka átalakító erejére. Ennek hatására szociális munkát kezdett tanulni a Frankfurti Alkalmazott Tudományok Egyetemén (FUAS), azzal a céllal, hogy a zenét mint az önfejlődés és megerősödés eszközét tegye elérhetővé gyermekek és fiatalok számára. Meggyőződése, hogy a zeneszerzés elősegíti a fiatalok önhatékonyságát és holisztikus fejlődését.
Tanulmányai alatt is számos műhelyfoglalkozást vezetett. A sebezhető helyzetben lévő fiatalokkal való munka mélyebb megértéséhez egyéves szakmai gyakorlatot végzett lakásotthonokban. Ez az értékes tapasztalat lehetőséget adott arra, hogy különböző hátterű, mentális kihívásokkal küzdő fiatalokkal dolgozzon, és ebben a közegben is megvalósítsa kreatív műhelyeit.
A gyakorlat után egy frankfurti többgenerációs házhoz és annak iskolán kívüli gondozási programjához csatlakozott. Itt tovább folytatta zenei műhelyeit általános iskolás gyerekekkel, emellett pedig elindított egy hírműsort is, amelyben a gyerekek saját hírtartalmakat készítettek társaik számára. Ez a kezdeményezés nemcsak az önkifejezést segítette elő, hanem a kommunikációs és médiatudatosság fejlesztését is.
Ezzel párhuzamosan továbbra is tart dalszerző műhelyeket Németország-szerte, oktatási és terápiás szemléletű zenei tevékenységekkel. Művészi tehetségének és szociális munkás tudásának egyedülálló ötvözete révén elkötelezett támogatója a fiatalok kreatív fejlődésének.

9:45–10:05
Judith Hubert előladása a fiatalok és a kollektív működés kapcsolódásairól

Hogyan hozhatunk létre valóban részvételi színházat, amely nemcsak bevonja a fiatalokat, hanem valódi művészi szerepet is biztosít számukra a történetek alakításában? A Young PATHOS Kollektiv (YPK) egy olyan platform, amely azoknak a fiataloknak szól, akik a színházat az önkifejezés eszközeként tekintik, és aktívan formálni szeretnék azt.
A PATHOS Színházban a részvétel nem pusztán jelenlétet jelent – itt a művészi tulajdonlás a lényeg. A fiatalok saját előadásokat hoznak létre, saját témáikat viszik színpadra, és új történetmesélési formákkal kísérleteznek. A merev hierarchiák helyett kollektív folyamatok biztosítják, hogy minden hang hallható legyen.
De hogyan léphetünk túl a puszta részvételen, és juthatunk el az igazi közös alkotáshoz? Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a fiatalokat ne csak bevonjuk, hanem valódi művészi szereplőként is elismerjük?

10:10–10:35
Dr. Joó Julianna (MNM KK Iparművészeti Múzeum, múzeumpedagógiai osztályvezető) előadása a múzeumi kultúraközvetítés lehetőségeiről itthon és külföldön

Ebben az előadásban a múzeumi tanulás jellemzőit, sajátosságait, szerepeit, módszereit tervezem bemutatni a hazai és a brit, német, osztrák múzeumok konkrét programjain keresztül. Elsősorban azt fogom szemléltetem, hogy milyen típusú, milyen koncepció mentén szerveznek programokat gyerekeknek és felnőtteknek, illetve a kiállításrendezés során mennyiben építenek a fiatal múzeumi tanulókra. Továbbá megvizsgálom azt, hogy a kiállításokban milyen eszközöket használnak múzeumi oktatás céljából, valamint a felnőtt tanulók megszólítása milyen szerepet tölt be a múzeumi kommunikáció során. Különös hangsúlyt fektetek olyan nemzetközi inkluzív múzeumi alkalmazások ismertetésére, amelyek a tanulást segítik, a kreativitás fejlesztik, de közben szórakoztatóak is.

10:45–11:05
dr. Eplényi Anna előadása a Kreativitás kibontakoztatásáról a gyerekek mindennapjaiban – Az 50 éves GYIK-Műhely alkotásmódszertani munkája

Az előadás áttekinti a Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely indulását, és a ’80-as években már kibontakozó alkotáspedagógiai elveket, amelyekkel az akkori nagylétszámú csoportok működtek a MNG-ben. Második témaként a Műhely mai is érvényes alapelveit, művészetpedagógiai műfogásait és jógyakorlatát mutatja be különös figyelemmel az 50 éves jubileumra megjelent ÉV_KÖR_TÁR kiadványon keresztül. A könyv az évkör ünnepei, eseményei mellé rendel olyan feladatokat, melyekkel a gyerekek mindennapi ötleteit bővíthetjük.

11:05–11:25
dr. Neumayer Éva, a Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, elnökhelyettesének előadása „Kicsik és nagyik” címmel a módszerekről a fenntarthatósági nevelésben

A Magosfa Alapítvány 2010 óta tart időseknek és gyerekeknek közösen programot különböző fenntarthatósági témakörökben. A két generáció többnyire hamar összebarátkozik és rengeteget tudnak tanulni egymástól!
Alapítványunk fő profilja a terepi környezeti nevelés (pl. erdei iskolák). Az utóbbi években pedig elmélyültünk a biomimikri, azaz a természetTŐL való tanulás témakörében és ennek az oktatásban lehetséges használatában. Az előadás keretében ezeket a témákat is felvillantjuk.

11:25–11:45
Farkas Réka és Barta Ildikó  beszámolója a Kortalan kapcsolódások intergenerációs programokról a Csokonai Nonprofit Kft.-nél

Farkas Réka iparművész, programszervező és művésztanár és Barta Ildikó közösségiház vezető, biokertész beszél az általuk kitalált intergenerációs programsorozat és pályázat tapasztalatairól. Ebben a sorozatban a szervezők a nyugdíjas korú látogatókat és az óvodás kisiskolás gyerekeket kapcsolták össze interaktív programokban közművelődési környezetben. Az általuk vezetett Kortalan Kapcsolódások című programsorozat a Főváros Közösségi költségvetés projektjének keretén belül valósult meg 2024-ben.
Egyéb intergenerációs programok tapasztalatai is elhangzanak, például hogyan lehet behozni a népi kézművességet, vagy egy székes tornát olasz zenékkel egy ilyen témájú projektbe.

11:50–12:50
Szemléletformáló vándor meseút tanösvények bemutatója a Meseút meseterapeuta szakértőivel

Vezeti: Tátrai Vanda a Meseút ötletgazdája és Balázs Boróka a Meseút festőművésze

A Meseút szakmai csoportja egy éves projektben dolgozta ki az alapvető emberi jogok és a környezeti jogok edukációjának egy, a népmeséken nyugvó módszerét. A meséket, a Meseút tanösvényhez hasonlóan felépített, de hordozható attrakcióként valósították meg, melyet először ezen a konferencián mutatnak be. A bemutató során a résztvevők megismerkedhetnek a Meseút tanösvényekben rejlő edukációs lehetőségekkel és módszerekkel.