A világon az emberiség számára talán legfontosabb rovarok a méhek, hiszen tápláléknövényeink termesztése közvetlenül (gyümölcsök, bogyósok, zöldségek termesztése), vagy közvetve (vetőmagok előállítása) a pollinátorok, azaz a virágport szállító, beporzó rovarok: méhek, vadméhek, pillangók és egyéb kis rovarok munkájától függ.
Mit ültessünk, hogy otthonra leljenek?
Egynyári virágokat, évelő virágokat, hagymásokat és virágos cserjéket, gyümölcstermő bokrokat, gyümölcsfákat, vadszőlőt.
Ritkán vágjuk a füvet! Engedjük meg, hogy virágozzanak a pongyola pitypangok, a százszorszépek és társaik! Készítsünk rovarhoteleket üreges növényszárakból, ezek telelőhelyként, szaporodóhelyként szolgálhatnak.
A nálunk élő pollinátorokról és méhekről:
Magyarországon különlegesen nagy a méhcsaládsűrűség, négyzetkilométerenként 13 méhcsalád él.
Méhfajaink száma nagyjából 700 faj, amelyek közül a házi méh a legismertebb.
A megporzásban furcsa mód a vadméhek mégis nagyobb szerepet töltenek be, hiszen jobban tűrik a hideget is és változatos formáikkal és életmódjukkal különféle növények beporzásáért felelősek. A legtöbb vadméh apró termetű, és magányosan él.
A művészméhek szőrözöttek, a gyümölcsösök legkiválóbb beporzói, ötvenszer hatékonyabbak, mint a háziméhek. A bányászméhek, karcsúméhek, gatyásméhek és földiméhek földbe vájt lyukakat, járatokat fúrnak.
A poszméhek például jól tűrik a hideget is. A vadméhek nem szúrnak, hacsak nem szorongatjuk őket.
Ha egy területen csak néhány hétig nem nő virág, onnan könnyen eltűnhetnek.
Ha egy területen nincsen számukra egy-egy használaton kívüli rész, ahol fészket építhetnek, szintén nem tudnak megmaradni.
Mindannyian a méhek segítségére lehetünk, ha az erkélyen, ablakpárkányon, ház előtt olyan növényeket ültetünk, mint amilyenek ebben a kiültetésben is találhatóak.
Aki komolyabban kíváncsi ezeknek az apró lényeknek az életére, az alábbi cikkeket ajánljuk, melyek alapján ez az írás is született:
